Tokaj-Hegyalja Magyarország világszerte ismert és elismert borvidéke, több mint hatezer hektárnyi területén minden feltétel adott ahhoz, hogy csúcsminőségű borok készüljenek. A borvidékre érkezőket a természet ritka szépségei, vendégszerető emberei és kiváló borai várják egész évben.

Erdőbénye egyike Tokaj-Hegyalja legrégebbi településeinek, valaha a tokaji bor előállításának egyik legnagyobb központja volt. A Béres Szőlőbirtok a település határában található.

Erdőbényén került elő a miocén kori ősszőlő, a Vitis Tokaiensis levelének lenyomata. Ez a lelet is igazolja, hogy Erdőbényén a szőlő őshonos növény. A község határában található etruszk sírokból előkerült cserépedények arra engednek következtetni, hogy a római uralom alatt is készítettek bort ezen a területen. A tokaji borvidék mértani középpontjában fekvő község egyike Tokaj-hegyalja legrégebbi településeinek, hajdani mezővárosainak. A honfoglalástól kezdődően magyar faluként tartják számon, első írásos említése 1404-ből származik.

A település egykor híres volt kádárairól, akik elsősorban Tokaj-hegyalja borászait és kereskedőit látták el mesteri hordóikkal - és Bénye ma ismét a kádárok és fafaragók hagyományainak egyik legjelesebb őrzője. Talán nem annyira ismert még a szépséges Magita legendája, amely szintén Erdőbényéhez kötődik.

A kellemes környezet, a jó levegő önmagában is elegendő ahhoz, hogy Erdőbénye a kirándulni vágyók kedvelt célállomása legyen. A községnél indul a piros turistajelzésű út, és számtalan műemlék, történelmi emlék is található itt.

Tipp: A részletek megtekintéséhez kattintson a linkre.

• Római katolikus templom
  A középkori, gótikus eredetű templomot több periódusban átépítették, mai formáját 1787-be nyerte el. Tornyában XVI-XVII. századi, reneszánsz feliratos táblák láthatók. A szószék és a keresztelőkút XVIII. századi.
• Református templom
  A copfstílusú református templom 1786-ban épült. Berendezése, a szószék, a stallum és a padok is az épülettel egyidősek. A templom padlóburkolata a helyben bányászott tufából készült.
• Szirmay-kastély
  A késő barokk stílusú kastély a XVIII. század második felében épült. A műemlék jellegű épületben ma református szeretetotthon működik
• Budaházy-Fekete-kúria
  A gondozott parkkal körülvett Budaházi-Fekete-kúria kora barokk stílusban épült a XVII. században. A XVIII-XIX. században kibővítették. Igényesen helyreállították, a magánkézbe került épületek szép példája.
• Kolera-oszlop
  A település fölötti dombon - a szőlők között vezető földút mentén - láthatjuk a Kolera-oszlopot. A kő obeliszket az 1831-ben dühöngő kolerajárvány áldozatai emlékére állították.
• Mulató-hegy
  A Mulató-hegy a zempléni földalatti vulkáni működés egyik jelentős emléke. Andezitjét évszázadokon át bányászták, az ásványgyűjtők számára óriási hólyagüregeiről vált híressé.
• Szepsy Laczkó Máté szobor
  A mellszobor, Lavotha Géza 1997-ben felállított, kőből készült alkotása annak tiszteletére készült, hogy külföldi tanulmányútjáról ide tért haza, és itt halt meg Szepsi Laczkó Máté (1567-1633) prédikátor és történetíró, az első aszúbor készítője.

A Magita legenda
Az elbeszélések szerint a török uralom idején jól ismert menedékhely volt egy erdőbényei földesúr csinos lányának, Magitának a háza. A lány életét kockáztatva bújtatta a magyarokat. Két török nagyvezér, Don és Onok, beleszeretett a szépséges Magitába, a lány ezt kihasználva, egy csellel pincébe zárta őket. A feldühödött török csapatok felégették a falut, elkergették a magyarokat, Magitát pedig élve eltemették. A lány szépsége azonban más törököt is rabul ejtett. Az öreg Suta török vezér furfangos módon egy pince fölé ásta Magita sírját, így a lány könnyen lejutott a pincébe, vagyis megmenekült. Időközben nagy haraggal visszatért a két török vezér, akik a kiszabadult lány nyomába eredtek. Magita a menekülés során belefulladt a falu határában található tóba, ahová azonban az őt üldöző két török nagyvezér is odaveszett. A szomorú hír hallatán az elkeseredett törökök örökre elhagyták Erdőbényét, így szabadult meg a falu az idegen uralom alól.